A biomassza

Ökológiai meghatározás szerint a biomassza egy adott élettérben jelen lévő szerves anyagok és élőlények összessége. A növények a levegő szén-dioxidjából, ásványi anyagokból és vízből a napenergia segítségével szerves anyagot állítanak elő. Tehát a biomassza energiája a zöld növények által a fotoszintézis során a nap sugárzó energiájából átalakított és megkötött kémiai energia.

A biomassza elégetése során csak annyi szén-dioxid keletkezik, amennyit a növények a fotoszintézis folyamán felhasználtak, így elmondhatjuk, hogy a biomassza energetikai felhasználása CO2 semleges. A szénkörforgás szempontjából így a növény csak annyi szenet juttat vissza a légkörbe, amennyit a fejlődése során felhasznált. Általánosan elmondható, hogy a tüzelésre alkalmas biomassza alacsony a szén és magas az oxigén tartalma, kén alig, hidrogén pedig 6-10% arányban van bennük. Ez nagy előnye a fosszilis tüzelőanyagokkal szemben, mint a szén, a kőolaj, vagy a földgáz, amelyek elégetésekor a már évmilliókkal ezelőtt megkötött szén kerül vissza a levegőbe. Másik nagy előnye, hogy sokkal kisebb a káros anyag emisszió (CO2, CO, SO2, CxHx) a fosszilis energiahordozókhoz képest. Ugyancsak fontos jellemző a magas 60-80% illó-éghető anyag tartalom. Ez a tűztér kialakításánál fontos. Az ilyen anyagok un. kettős-tűzteret igényelnek. A primer tűztérben folyik az anyag gázosodása, míg a szekunder tűztérben a felszabadult gázok égnek el. A kettős tűztér lehetőséget biztosít arra, hogy az égés két hőfokszinten történjen. A primer tűztérben a salakolvadás elkerülése végett alacsony 800-900 fokot meg nem haladó a hőmérséklet, míg a szekunder tűztérben az illó-éghetők magas, 1500 fok körüli hőmérsékleten égnek el. Az égési folyamat jól szabályozható, mert az adagolásnál a primer és szekunder levegőn kívül a tüzelőanyag mennyiségét is meghatározhatjuk. A biomassza források hasznosítására hazánkban reális lehetőségek kínálkoznak. A fejlett ipari országokban az élelmiszer-túltermelés következtében felszabaduló földterületek igen jól hasznosíthatók energiaerdők telepítésére, vagy energianövények termesztésére, és az adott térség munkanélküliségből adódó problémáit is enyhíti, egy megújuló energiaforrás termelése történik, valamint az energiahordozókra kiadott pénz a térségben marad és annak további fejlődését szolgálja.